A szó jelentése (design): formatervezés. Az ember leül, és elképzeli egy tárgy alakját. Aztán megtervezi. Utána legyártják. Ha bejön: sorozat-gyártják. És akik megveszik, azt mondják: ezt tök jól néz ki, dizájnos.
És a dizájn életre kel, hódít, győz, majd jön a következő, és sírba száll. Néha újra feléled, „retrósodik”, újra divatossá válik, aztán megint sírba száll. Egyesek ragaszkodnak hozzá, mások mindig az újabbat keresik, trendeket követve változik a divat, a dizájn. Korszakokat neveznek el, és ha erős a dizájn, a jellegzetességei fennmaradnak az emlékezetben.
Magyarország az elmúl 20 évben robbanásszerű ízlésdömpingen esett át. A rendszerváltozást követően mérhetetlen mennyiségben árasztották el a fogyasztókat olyan kinézetű „dolgok” amikről sokszor azt sem tudtuk, micsodák. Meg kellett szokni és fel kellett zárkózni a nyugathoz. Tervező és befogadó részről egyaránt. De hol van most a magyar dizájn, hol a helye a világban? Van-e egyáltalán, vagy csak a nyugatot majmoljuk? A VERSENYBEN című kiállítás választ adott erre és a többi felmerülő kérdésre.
korábbi videókhoz
idióta részing
3369 megjelenés
1738 megjelenés
a WestEnd tetején
1272 megjelenés
Pintér Zoltán
2478 megjelenés
Mese a problémákra
Ki ne szerette volna a meséket? Biztosan neked is van kedvenc meséd a gyerekkorodból, amelyet szívesen hallgattál, olvastál, és jó érzéssel gondolsz rá... de sokan nem csupán kiskorukban szeretnek mesét olvasni, hanem felnőtt fejjel is élvezik a képzelet világát.
Mintha Alice lennék és Csodaországot látnám
Friedenreich Hundertwasser (eredeti nevén Fritz Stowasser) 1928. december 15-én született. Az osztrák művész mára különleges építészeti alkotásairól ismert, melyekre jellemző a feltűnő színkavalkád, a hagymakupolás tetők és a háztetőn kialakított zöldtető-technológiával készült kertek. Egyik legismertebb háza Bécsben látható, én mégis inkább a darmstadti épületről szeretnék mesélni.
