Alapfogalom. Már szüleink, sőt nagyszüleink is vettek részt hasonló kalandokban.
Nem kell elmagyaráznunk az idősebbeknek sem mi ez pontosan, mint a goa vagy dárenbéz partikat. A párnacsata minden generáció számára ugyanazt jelenti. Talán azzal még a legszelídebb nagymamák is mélyen egyetértenek, hogy milyen jól tud esni ha valakit teljes erővel arcon vághatunk egy pufók párnával és ezért semmilyen büntetés nem jár.
Persze ezt nem feltétlenül dühből tesszük és mindehhez egy rettentően puha fegyvert hívunk segítségül. Ha viszont kiszakad ez a harci eszköz, akkor biológiai támadásra emlékeztető toll és szöszfelhő szabadul el a légtérben és néha bizony a párna gombja koccanhat a fogunknak, máskor pedig percekig sípolhat a fülünk egy jól irányzott ütés után.
De kit tántoríthat el egy kis orrvérzés, köhögés, vagy talán a másik párnájából kölcsönkapott fejtetű? A harctéren az evilági dolgok nem számítanak, csak a felszabadult küzdelem.
korábbi videókhoz
Interjú Novák Péterrel
1336 megjelenés
Mező Misi
2651 megjelenés
929 megjelenés
1006 megjelenés
Mese a problémákra
Ki ne szerette volna a meséket? Biztosan neked is van kedvenc meséd a gyerekkorodból, amelyet szívesen hallgattál, olvastál, és jó érzéssel gondolsz rá... de sokan nem csupán kiskorukban szeretnek mesét olvasni, hanem felnőtt fejjel is élvezik a képzelet világát.
Mintha Alice lennék és Csodaországot látnám
Friedenreich Hundertwasser (eredeti nevén Fritz Stowasser) 1928. december 15-én született. Az osztrák művész mára különleges építészeti alkotásairól ismert, melyekre jellemző a feltűnő színkavalkád, a hagymakupolás tetők és a háztetőn kialakított zöldtető-technológiával készült kertek. Egyik legismertebb háza Bécsben látható, én mégis inkább a darmstadti épületről szeretnék mesélni.
