A híres-hírhedt napirajzok mögött az a Merényi Dániel áll, aki jól menő reklámgrafikusként az unalmas értekezleteken először csak a maga szórakoztatására skiccelt fel néhány rajzot a jegyzetfüzetébe.

Aztán ezek a kezdetleges képregények 2005-től szép lassan felkerültek a www.napirajz.hu-ra, ahol hamarosan komoly törzsrajongói bázis, majd egy egész kis közösség alakult ki. Ezen a fórumon a beszélgetési alapot az a közös mélyrepülés adta a mai magyar rögvalóságba, ahol az archetipikus emberi karakterek egy abszurd dimenzióban élik ki, illetve meg önmagukat. A mindennapi életből ismerős alakok itt mind pontosan azt kapják, amit megérdemelnek.

Az egészben az a zseniális, hogy átlag három képkockában sokszor olyan pontos szociológiai képet kapunk a mai Magyarországról és lakóiról, amit neves szociológusok is csak több száz oldalas szakdolgozatban lennének képesek kifejezni. Ma már ott tart a dolog, hogy a rajzok könyv formájában is megjelentek, mi pedig a legutolsó, harmadik kiadás dedikálásán beszélgettünk Merényi Danival a Toldi moziban.


korábbi videókhoz

Amikor a telefonkönyv arcokat rejt

Amióta az internet és a digitális technikák ennyire elszaporodtak, nem igazán jelennek már meg a háztartásokban az évente lecserélendő telefonkönyvek. Pedig emlékszem, régen mindig levelet kaptunk, amikor az újat el kellett hozni, majd a régit vagy visszaadtuk vagy a papírgyűjtés akcióba mentek.

Az emberi vászon

A világ turistaparadicsomainak nevezett nagyvárosokban sétálgatva, rengeteg úgynevezett élő szoborra bukkanhatunk. Ezek az emberek kifestik magukat, beöltöznek, és hihetetlen önfegyelemmel akár órákig képesek mozdulatlanul állni, kitéve az időjárás viszontagságainak.

Tovább a korábbi cikkekhez